4.rész: Mi a bajod Fa?

-FAAAA!! FAAAA!! FAAAA!!-ordítoztam teli torokból fél percen keresztül. A végén már a torkom kaparászott és féltem, hogy fájni fog. Így abba hagytam.
-Mit csináljunk Hablaty?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Mondtam már! El kéne vinni Gothihoz!
Már Hablatyra is átmászott az én izgalmam és félelmem. Minden egyes mondatát erőltetetten mondta ki, mint aki épp trágyállik.
Ez után nem szóltam semmit, csak kimentem a taligáért, amibe Fa az ürüléket pakolta. Beletettük és eltoltuk Gothihoz.
Mikor odaértünk leparkoltunk a háza mellett nem sokkal és átmásztunk oda. Én laknék ott ahol Gothi! Olyan magasan... Hmm... A vénasszony pedig kint várt minket az ajtóban, mint aki tudta, hogy jövünk. Sok lépcsőfokon, nagy nehezen, de felvittük Fát. Nem is tudtam, hogy ilyen nehéz! Majd mondom neki, hogy szokjon le az evésről, mert káros a számára!
Amikor felértünk Gothi elkezdett Hablaty felé mutogatni, aki érdekes módon értette, mit akar tőle a vénasszony. Odaadta hát a ceruzáját és a kis füzetét. Letette az asztalra, majd rátette Fa hasára a fejét. Elkezdett hümmögni. Kinyitotta a Fa száját és belekukkantott. Hogy hogy nem halt meg a szájszagától? Nem is értem! Az ő szája reggelenként olyan büdös, hogy sokszor ki kell szellőztetni, erre Gothi... Majd belebújik!
Tovább hümmögött. Elkezdte egy kis tányérból vizet szedett az ujjára, majd elkezdte törölgetni fa homlokáról a pöttyöket. De azok ott maradtak. Még el se maszatolódtak!
Gothi megrázta a tesóm fejét, majd elkezdte az orrát csikizni az egyik hajtincsével. Semmi. Nem mozdult, feküdt tovább.
-Hmmm...-adott ki újabb hangokat Gothi.
Újra végigsimította az egyik ujját Fa egyik pöttyén. Erre nagyobbra nyitotta a fejét és kitágultak a pupillái. Megfogta Hablaty jegyzetfüzetét és egy érdekes formát rajzolt bele:

Megrémülten felkiáltok:
-Ez egy hurok? A tesómat fel kell kötni?
Erre Gothi felemelte a pálcáját és egy hatalmasat a fejemre húzott. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen nagyot tud ütni a banya.
-Ez egy hal!-világosított fel Hablaty-És mit kell tennünk?-fordult vissza Gothihoz.
Egy újabbat rajzolt:

-Mégis fel kell akasztani a tesóm?-rémültem meg újra, mire a vénasszony egy 2-szer akkorát vágott a fejemre, mint az előbb.

-És mégis? Mi ez?-tettem fel higgadtan a kérdést mi után megnyugodtam, hogy Gothi nem akarja kinyírni Fát.

-Ez kérlek, egy pecabot!-mondta tök higgadtan Hablaty-És mit fogunk a hallal csinálni?

Újabb rajz készült:

-Felhő is kell?-kérdeztem értetlenül. Persze erre is kaptam egy nagy fejbevágást.

-Nem... Gothinak az a terve, hogy megszagoltassa a tesóddal a halat. Ez gyakran segít.-mondta Hablaty.

-És akkor most elmegyünk halászni! Viszlát Goth...-fejeztem volna be a mondatot, amikor egy bottal valaki átkarolta a vállamat. Hátranéztem.

A vénasszony rázta a fejét, és mutogatott. Rá mutatott Hablatyra, majd az ajtóra. Ezután rám és a tesómra. Nem vagyok valami mutogatós szakértő, de rájöttem mit szeretne: azt, hogy itt maradjak a tesómmal, még Hablaty kifog egy halat.

Így hát ott maradtam. Különösebb beszélgetést nem akartam folytatni Gothival. Már fájt a fejem attól a három ütéstől. A végén pedig nem csak a fejbőröm lilul be, hanem a hajam is ami kinő..!

Így hát vártam. Reméltem Gothi nem akar velem beszélgetni, gondoltam, amikor el kezdett rajzolgatni a füzetbe. Francba!

-Őőőőőmmm...-vágtam elég furcsa fejet a vonalkákra-Várj! Kitalálom! Hablaty a vízeséshez ment!

De nem, erre nem fejbe vágott, hanem a botjával felnyársalta a lábujjaimat.

-Találgassak?-kérdeztem tök jogosan.

Erre Gothi bólintott, én pedig kezdtem törni a buksimat, hogy mi lehet ez...

-Nagyon zuhogó eső!!!! Esni fog!!-kiáltottam fel.

Mit vártam..? Így hát lassan a lábujjamtól is búcsút kell mondanom, mert a vénasszony nagyon azt akarja, hogy leessen.

-Fa teste meleg!?-kérdeztem végső kétségbeesésemben, amire azt hittem, hogy a világ legrosszabb válaszát adom. A fogaimat összeszorítottam és a szememet is becsuktam. Úgy összehúztam magam, mint akit az idegek rántottak volna ennyire össze. Erre..? Hát nem az volt? 0.0

A végén rájöttem arra gondolt, hogy lázas a bratyókám. Bólogattam. Rájöttem nem is olyan nehéz "Gothiul" beszélni,

Újra rajzolt:

Ezek a vonalak mit jelenthetnek? Teljesen tanácstalan voltam. Erre jött egy ötletem:

-Hozzak Fa homlokára vizet?-kérdeztem.

Gothi bólogatott és egy fehér érdes anyagot nyomott a kezembe.

És igen újra sikerült!!! Belül ujjongtam!!! :)

Lementem a partra és beáztattam a vízbe a rongyot. Amikor teljesen megszívta magát, kicsavartam és visszavittem Gothihoz. Ő ráhelyezte Fa homlokára aki egy érdekes hangot adott ki. Olyan volt, mintha valami becsapódás történt volna. Értetlenül néztem, majd nem törődve a dologgal leültem egy kis háromlábú székre. Kicsit ropogott alattam, azt hittem összeesik, de nem nagyon érdekelt...

2 másodperc elteltével újra hallom a hangot. Elkezdek üvöltözni az ájult Fával:

-Fejezd már be! Ez nem vicces! Igen aggódok érted, de ha csak eljátszod, hogy...-újra hallottam a hangot, de aztán rájöttem, hogy nem Fa az. Akkor ki, vagy mi?

A hasam? Ilyen éhes lennék? Igen, majdnem dél van, de akkor is? Ennyire?

Újra hallom a hangot, majd látom, hogy Gothi a kis ablaka felé siet. Gondoltam oda megyek, megnézem mit néz. Kikukucskálok. Mit látok?

Sárkányok! Újabb sárkánytámadás! Felégetik a falut! És az mi? HABLATY!!!

Azonnal kirohantam, amint láttam, hogy Hablatyot kergeti egy siklósárkány. Gothi ajtajában találtam egy kis csomagnyi követ.

Nem szoktam segíteni Hablatynak, de most muszáj volt. Fa miatt. A testvérem miatt. És miért üldözi az a sárkány? 

Nincs nagy logikám, de szerintem a kezében lévő halak miatt, amiket Fának horgászott. A kezemben lévő kis zsákból kikaptam pár kövecskét, amikkel meghajigáltam a sárkányt, de az letojt. Nem foglalkozott velem. Még meghajítottam párral, de meguntam azt, hogy rám se bagózik ráhajítottam az egész kis zsákkal.

Ez után sem nagyon figyelt, de legalább ki tudtam tölteni a dühömet a kövecskéken, vagy a sárkányon. Aztán támadt egy ötletem, habár nem nagyon szokott támadni, de azelőtt kellett neki mielőtt a sárkány kinyírja Hablatyot:

-HABLAAAATY!!-ordítottam egy jó vikingeset-Dobd ide a halakat és akkor idejön. Aztán visszapasszolom és így tovább. Aztán majd megunja.

Úgy tűnik tetszett neki az ötletem ugyanis gondolkodás nélkül idehajította nekem a halakat. De a sárkány még mindig őt követte.

Gothi lassan lejött hozzám és kivette a kezemből a halakat majd szépen lassan, lazán visszament a házába és elkezdte a halat Fa orra elé tartani, de az még mindig nem mozdult. Így újra rajzolt a füzetkébe. De ezt nem mutatta meg. Leporoszkált a házából és elment Bélhangos kis kunyhójába. Meghúzta magát. És Fa!?

Hablaty életveszélyben van és... Hagyjuk Fát egy időre! Meg kell mentenem Hablatyot! 

Ilyet még az életben nem mondtam, de hősnek akartam magam érezni. 

Szaladtam utánuk. Aztán látom, hogy Hablaty előtt egy gronkel áll meg a házak között és zsákutcába került. A gronkel kinyitotta a száját és már lőni készült. Én nem akartam, hogy baja essék Hablatynak így megfogtam egy nagyobb követ, elszaladtam a sikló mellett és bevágtam a  torkába. Erre az elkezdett köhögni, majd sikerült visszaöklendeznie a követ. De mi addigra elfutottunk onnan. Be akartam vinni Hablatyot a házunkba, amikor kicsit félrepillantottam és látom, ahogy Gothi házát felgyújtja egy szörnyen nagy rémség.

-FAAAA!!!-ordítottuk kórusba Hablattyal, de mire ezt kimondtuk a ház összedőlt.